A kurzus alapvetően eszmetörténeti jellegű, ami sporadikus tudás közvetítése helyett (ez más, hagyományos struktúra esetében a szűk terjedelem miatt elkerülhetetlennek látszik) hat-nyolc nagy - századokon, olykor évezredeken átívelő - eszmetörténeti vonulat ismertetését és mélyebb megértetését jelenti.
A kurzusban tudományos igényesség, fogalmi és nyelvi egzaktság érvényesül, továbbá az a törekvés, hogy elkerüljünk olyan félrevezetően leegyszerűsítő, matematikai és történeti szempontból egyaránt abszurd közhelyeket, amelyek a népszerűsítő irodalom különböző fokain hagyományosan és széles körben elterjedtek.
A kurzust nem az irányzatok, stratégiai áramlatok egyoldalú elvont szemlélete jellemzi, hanem a matematika-tudomány jellege történeti változásainak konkrétumokban megjelenő, a kultúrtörténeti beágyazottságot is figyelembe vevő vizsgálata.
Az eszmetörténeti vonulatok kiválasztásában (egyebek mellett) érvényesül egy olyan újszerű vezérelv, amely a kurzust felsőbb éves matematikatanár-szakos hallgatók számára különösen érdekessé teszi: A matematika-tudomány fejlődéstörténetének olyan csomópontjai, amelyekből bizonyos, az oktatásban elterjedt és a mai napig fennmaradt, századok, sőt évezredek folyamán megmerevedett és anakronisztikusan eltorzult fogalmi és nyelvi hagyományok indultak ki.
A kurzus programjának tehát határozott, jól definiált, a hallgatóságban tudatosítandó gerince van. Az anyag azonban gazdagabb ennél. A fő vonalba szorosan nem tartozó, de más szempontból fontos tartalmak helyet kapnak
- a vonulatok csomópontjainak időbeli, személyes, tematikai környezetében;
- a csomópontok közötti - olykor időben nagyon hosszú - átmeneti korszakokban (például amikor egy matematikai diszciplína technikai apparátusa és alkalmazási potenciálja erőteljesen fejlődik, miközben a fogalmi megalapozás hiányai fennmaradnak).
A kurzust kísérő füzetsorozat tartalma kevesebb is és több is az előadásénál. Kevesebb, mert nem a szóbeli előadás élményt szerző közvetlenségével szól a tárgyról; több, mert olyan
- részletgazdagságot, olvasmányosságot és adatok olyan sokaságát,
- irodalmi útmutatásokat,
- feladatanyagot
nyújt, ami a tankönyv, a kézikönyv és bizonyos értelemben a monográfia műfajához közelít. Az irodalmi útmutatások egyrészt a leendő matematika-tanárok matematika-történeti önművelésére szolgálnak, másrészt megkönnyítik az olyan történeti érdekességű feladatok gyűjtését, amelyek a hallgatók leendő iskolai tanítványai számára alkalmasak. A feladatanyagban pedig a hagyományos számítási, bizonyítási és szerkesztési feladatok mellett megjelennek újszerű interpretációs feladatok is, amelyek régi, klasszikus értékű matematikai szövegek értelmező olvasását, a hajdani és a mai fogalmi és nyelvi struktúrák elemző szembeállítását kívánják.
Az anyagot és a földolgozás módszereit karakterizálja az a törekvés is, hogy a kurzus ne csak az MSC-s matematika-tanárszakos hallgatók, hanem érdeklődő matematikus hallgatók számára is alkalmas, érdekes és hézagpótló stúdium legyen.
A számonkérés formája: szóbeli kollokvium, amely részben kiváltható beadott írásbeli munkákkal
Részletesen:
| 1. füzet | mt1.zip |
| 2. füzet | mt2.zip |
| 3. füzet | mt3.zip |
| 4. füzet | mt4.zip |
| 5. füzet | mt5.zip |